Beszélgetés Bérczi Szaniszlóval
a planetológiáról és a Naprendszerről



http://www.youtube.com/watch?v=Z4-DllBTHNQ



Erzsébetváros felett az ég

Trinity, a triplán fedő hármascsillag, amelyet magyar
csillagászok fedeztek fel a Kepler-űrtávcsővel

Beszélgetés Király Amandával
a csillagászatról, kutatásairól, törekvéseiről



http://youtu.be/ygqm5XFMnIc




Erzsébetváros felett az ég

Beszélgetés Csaba György Gáborral
az emberiség és a csillagászat kapcsolatáról 2.



http://www.youtube.com/watch?v=nvsBWAUz2R8



Erzsébetváros felett az ég 

Változócsillagok az Orion-ködben
http://hirek.csillagaszat.hu/a_het_csillagaszati_kepe/20120124-hetkepe.html

Beszélgetés Prósz Auréllel
a változócsillag-észlelésről





http://www.youtube.com/watch?v=5H8IJ1ukgZk


Erzsébetváros felett az ég-10.

Nebrai korong

Beszélgetés Bartha Lajossal
a maja kalendáriumról



Erzsébetváros felett az ég-09.

http://www.youtube.com/watch?v=fG23jvDEFoo&feature=youtu.be

Új feketelyukat fedezett fel a Swift-űrteleszkóp
2012.10. 08.

Beszélgetés Kovács Gábor amatőrcsillagásszal



http://www.youtube.com/watch?v=ydrn5pLvQ3c



Erzsébetváros felett az ég-08.

Beszélgetés Csaba György Gáborral
az emberiség és a csillagászat kapcsolatáról 1.

http://www.youtube.com/watch?v=9nBqVzlY9R0



Erzsébetváros felett az ég-07.

Einstein agya

http://richpoi.com/cikkek/tudomany/soha-nem-latott-kepek-einstein-agyarol.html

Beszélgetés Zsoldos Endre csillagásszal a scifiről, csillagászatról


http://www.youtube.com/watch?v=ju2bEKaW2gA&feature=g-upl



Erzsébetváros felett az ég-05.

Erzsébetváros felett az ég-03.



A Polaris Csillagvizsgálóban jártunk..
Beszélgetés Mizser Attilával


http://www.youtube.com/watch?v=7JsthNzfhN8&feature=g-u-u

Learning to Fly
Into the distance, a ribbon of black
Stretched to the point of no turning back
A flight of fancy on a windswept field
Standing alone my senses reeled
A fatal attraction is holding me fast,
How can I escape this irresistible grasp?

Can't keep my eyes from the circling skies
Tongue-tied and twisted, just an earth-bound misfit, I

Ice is forming on the tips of my wings

Unheeded warnings, I thought, I thought of everything
No navigator to find my way home
Unladened, empty and turned to stone
A soul in tension -- that's learning to fly
Condition grounded but determined to try

Can't keep my eyes from the circling skies
Tongue-tied and twisted just an earth-bound misfit, I

Above the planet on a wing and a prayer,
My grubby halo, a vapour trail in the empty air,
Across the clouds I see my shadow fly
Out of the corner of my watering eye
A dream unthreatened by the morning light
Could blow this soul right through the roof of the night

There's no sensation to compare with this
Suspended animation, a state of bliss

Can't keep my mind from the circling skies
Tongue-tied and twisted just an earth-bound misfit, I

„A Kozmosz az a világ, amelybe beletartozott a Föld már akkor, amikor anyaga a csillagközi gáz- és porfelhőben volt szétszórva, és még ennek az állapotnak megismerhető előzményei és következményei is. A Kozmosz világában kap értelmet lakóhelyünknek kozmikus múltja, jelene és jövője, maga az itt virágzó élet és annak kozmikus előzményei.

Része ennek a világnak annak megsejtése, hogy talán már értelmes lények éltek benne, amikor az ember még meg sem jelent a Földön. Ebbe a világba belépni, annak tagjává lenni nem lehet sem pénzért, sem örökölt rang vagy szerzett méltóság árán. Ide belépni csak a valóságra épülő, a valóságot tükröző ismeretek megszerzése árán lehet.

Az utat, amely ide vezet Kopernikusz, Galilei, Kepler, Newton, Einstein és más nagy szellemek taposták ki előttünk. Nem elég felismert igazságaikat, tételeiket megtanulni, az ő élményeik újraátélésével önmagunkban kell tisztázni a Föld és az ég viszonyát. Az ő szemükkel kell látnunk a természet valóságos összefüggéseit a térben és időben távolinak tűnő jelenségek között."

Kulin György, a Magyar Csillagászati Egyesület alapítója

A balatonfűzfői csillagda működés közben; a kupolában Kulin György

(részlet a „Távcső világa” 1980-as kiadásából)


Mit mondanak a Csillagok?
https://skydrive.live.com/?cid=9314e93ba66d4eb1&id=9314E93BA66D4EB1%21305

Videos

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=17jymDn0W6U#!

http://www.youtube.com/watch?v=crQvu4NygAc&feature=relmfu

http://www.youtube.com/watch?v=-KGQuE3HNV0&NR=1

Néhány távolságadat:

1 CsE = 149 597 870 700 m = 8,33 fényperc 

1 fényév = 63 241 CsE = 0,3066 pc (parszek)

Föld Egyenlítő hossza: 40 075 km

Közepes Föld-Hold távolság: 384 402 km

Föld-Nap távolság: 150 000 000 km (1 CsE, AU)

Föld-Mars minimális távolság: 57 000 000 km

Föld-Jupiter legkisebb távolsága: 591 millió km (4.0 CSE)

Betelgeuse legkisebb átmérője: 290 millió km (1.9 CSE)
Betelgeuse legnagyobb átmérője: 480 millió km (3.2 CSE)          Betelgeuse - Orion csillagkép

Űr-Puzzle

http://jigsawsite.com/jigsaw-puzzle/58120/4x4.htm

http://jigsawsite.com/jigsaw-puzzle/58124/4x4.htm

http://jigsawsite.com/jigsaw-puzzle/58129/4x4.htm

http://jigsawsite.com/jigsaw-puzzle/58125/4x4.htm

http://jigsawsite.com/jigsaw-puzzle/58130/4x4.htm

http://jigsawsite.com/jigsaw-puzzle/58126/4x4.htm

Erzsébetváros felett az ég-02.


Beszélgetés Prósz Aurél amatőrcsillagásszal az exobolygókról és az élet lehetőségéről a Világegyetemben


http://www.youtube.com/watch?v=98_exYu8nOI

Hannák Judit: H-alfa-Protuberancia
www.egmesek.blogspot.com

Erzsébetváros felett az ég-01.


Beszélgetés dr. Hannák Judittal az amatőrcsillagászatról és a napészlelésről.



http://www.youtube.com/watch?v=zF5zhZ-2-V4

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev

Дмитрий Иванович Менделеев

Tobolszk,1834. január 27. február 8. – Szentpétervár, 1907. január 20. február 2.

Az orosz, aki kiporciózta a mindenséget...

Dmitrij Mengyelejev 1893-ban

Orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotója.
A 101-es rendszámú kémiai elem, a Mendelévium (Md) és a Holdon található Mengyelejev-kráter róla kapta a nevét.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090622-lunar-reconnaissance-orbiter-megerkezik-a-holdhoz-az-uj-urszonda.html

1834. február 8-án született Tobolszkban a helyi gimnázium igazgatójának tizenhetedik (és tizenharmadik életben maradt) gyermekeként. Nagyapja vitte az első nyomdagépet Szibériába, és ő adta ott ki az első újságot. Apját szembaja fiatalon nyugdíjba kényszerítette, a család megélhetését ettől kezdve az anyja által alapított üveggyár biztosította. Mengyelejev is dolgozott itt, s első kémialeckéit egy száműzött politikai fogolytól kapta.

Mengyelejev emlékműve Szentpéterváron

Tizenhárom éves volt, amikor apja meghalt, a gyár leégett, az elszegényedett család Moszkvába költözött. Itt nem sikerült egyetemre bejutnia.
Szentpéterváron végezte el a tanárképző főiskolát. Diplomájának megszerzése után tüdőbajt fedeztek fel nála, ezért az orvosok tanácsára a Krím-félszigetre költözött.
1856-ban gyógyultan tért vissza a fővárosba, ahol fizikai-kémiai értekezésével magiszteri címet szerzett, majd egy év múlva egyetemi oktató lett. 1859-ben állami ösztöndíjjal két évre Heidelbergbe küldték, itt Bunsennel dolgozott, a molekulák kohézióját és a spektroszkópot tanulmányozta.

Hazatérve megnősült, 1864-ben a műegyetem kémiaprofesszora, majd a Szentpétervári egyetem általános kémiai tanszékének vezetője lett, s az intézményt nemzetközileg is elismert tudományos központtá alakította. 1868–70 között írta klasszikus művét, A kémia alapjait, ez nemcsak a legjobb orosz nyelvű kémiakönyv, de a valaha írt egyik legszokatlanabb is, mivel több mint felét a túlburjánzó lábjegyzetek foglalják el.

Mengyelejev egy használható osztályozás kidolgozására törekedve kezdte vizsgálni a kémiai elemek atomsúlyai közötti kapcsolatokat. (Az atomsúly fogalmát 1808-ban John Dalton angol kémikus vezette be, lehetővé téve a matematikai kapcsolat keresését az egyes értékek között.) Ezzel már mások is kísérleteztek, ám Mengyelejev szabályszerűséget vett észre, ha az elemeket növekvő atomsúly szerint sorba rakjuk, a táblázat a fizikai-kémiai jellemzők periodikusságát mutatja, ami lehetővé teszi a kémiai reakciók típusokba sorolását is.
A periódusos rendszerben a vízszintes sorokat periódusnak, az oszlopokat csoportoknak nevezik, a függőleges oszlopok száma nyolc, amelyek hasonló tulajdonságú elemeket tartalmaznak.

A törvényszerűséget a német Lothar Meyer is észrevette, de a felfedezést Mengyelejev publikálta előbb.

Mengyelejev a rendszer logikája alapján meg merte változtatni az egyes elemek sorrendjét, s az akkor ismert 63 elem mellett üres helyeket is hagyott. Sőt megjósolta az oda illő új elemek létét és tulajdonságait is.
Ehhez nem kevés tudományos bátorságra volt szükség; egy ideig Nyugaton orosz miszticizmusnak is minősítették publikációját. A rendszer helyessége 1875-ben bizonyosodott be, amikor felfedezték a Mengyelejev által eka-aluminiumnak nevezett anyagot, a galliumot, amely fizikai tulajdonságaival pontosan beleillett az üresen hagyott rubrikába, majd néhány év múlva a germániumot és szkandiumot.

Mengyelejev emlékműve a periódusos táblán Pozsonyban 

Mengyelejev hirtelen a világ legismertebb és legelismertebb vegyésze lett, csak úgy záporoztak rá a tudományos elismerések. Hazájában kivételezett helyzetet élvezett, amikor 1876-ban elvált, és egy fiatal egyetemista lányt vett el, az ortodox doktrína szerint a bigámia bűnébe esett, de ügyét nem bolygatták. Még a szűklátókörű cári kormányzat is támogatta, 1867-ben Párizsban szerzett ismereteket az orosz szódagyártás fejlesztéséhez, 1876-ban az Egyesült Államokban a kőolajbányászatot tanulmányozta a kaukázusi kőolaj-kitermelés megszervezése érdekében. Nagy szerepe volt a Donecki kőszénmezők feltárásában és kiaknázásában is, s ő dolgozta ki az ásványi szenek fűtőértékét meghatározó eljárást.

1860-ban felfedezte a kritikus hőmérsékletet, amely felett a gázok nem cseppfolyósíthatóak, felismerte az általános gáztörvényt, a nyomás,hőmérséklet és térfogat kapcsolatát, kutatta az oldatok kémiáját, s a vegyészet mezőgazdasági hasznosítását. Feltalált egy füst nélküli lőport, nagy érdemeket szerzett az állami mérésügy vezetőjeként. Foglalkozott a hőtani jelenségekkel, a különféle halmazállapotú testek kiterjedésével, fizikai, kémiai átalakulásaival.
Léghajóval is kísérletezett, 1887-ben teljesen egyedül emelkedett a magasba, hogy lefényképezzen egy napfogyatkozást, s bár a jármű kezeléséről semmit sem tudott, biztonságban ért földet.

Mengyelejev periódusos rendszere

Liberális nézetei, a diákság elnyomását bíráló nyilatkozatai miatt többször került összeütközésbe a cári rendszerrel. 1880-ban nem választották meg az akadémia rendes tagjává, 1890-ben a diákság egy petíciójának támogatása miatt nyugdíjazták, s többé nem kapott tudományos beosztást. Mengyelejev az egyszerű emberekkel rokonszenvezett, még világhírű tudósként harmadosztályon utazott a vonaton, hogy társaságukban lehessen. Lánglelkű hazafi is volt, így a rendszerrel szemben táplált fenntartásai ellenére az orosz-japán háború 1904-es kitörése után támogatta a háborús erőfeszítéseket.
1906-ban, néhány hónappal halála előtt felmerült a neve a Nobel-díj kapcsán, de a kitüntetést végül a francia Henri Moissan kapta.

Mengyelejev 73 éves korában, 1907. február 2-án halt meg Szentpéterváron. 

Tiszteletére nevezték el a periódusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú elemét mendeléviumnak.

Repin - Mengyelejev

Szerepe az orosz vodkaszabványban
Egy elterjedt mítosz szerint a periódusos rendszer névadó-alkotójának köszönhető a klasszikus orosz vodka receptje és alkoholfoka is. A prémium kategóriájú Russzkij Sztandart vodka – gyártói szerint – ma is a Mengyelejev által szabadalmaztatott eljárással készül.

Mengyelejev valóban az alkohol és víz közt lejátszódó reakciókból írta egyetemi disszertációját, a vodka 40%-os birodalmi szabványa azonban 50 évvel korábbról származik, a kémikus gyermekkorából. A mítoszt a Russia Today leplezte le 2009-ben.

http://hirek.csillagaszat.hu/kozponti_fekete_lyukak/20120703_m-es-fekete-lyuk.html

http://hirek.csillagaszat.hu/kozponti_fekete_lyukak/20120618-orias-fekete-lyuk.html